A GYÜMÖLCS EGÉSZSÉGES?
Egész életünkben azt hallottuk, hogy sok gyümölcsöt kell enni, mert az egészséges, maga a természet. Mert a vitamin, meg a rost.
Ez, sajnos, nem így van. Csak szeretjük az édes gyümölcsöket, és ezért igazoljuk ezt a szokásunkat.
A gyümölcs eredetileg is a természet desszertje: ritkás, szezonális, kis mennyiségű, a mézhez hasonlóan. Nem fő táplálék, és sosem volt az. Ha már növény, akkor gyökerek, gumók, gombák lehettek azok. Nem különösebben édesek. A mai gyümölcsök viszont édesek.
Ma nemesített, jóval édesebb, tetszetős gyümölcsöt kapunk dömpingáron.
A gyümölcsben csak a zsíros és szénhidrátos ételekhez képest van kevés kalória, és csaka dobostortához képest lelkierő ananászt uzsonnázni.
Egyébként nem cél, hogy az asztalunkra kerülő élemiszerfajtában fajlagosan kevés kalória legyen. Mindig mindent meg akarunk úszni: kevés pénzért sok élelmiszert, jó nagy adagokat és minimális kalóriát. Ehelyett másképp kéne tekintenünk az ételekre: a “sűrűeket”, tápanyagdúsakat kellene választanunk, és azokból keveset ennünk. Kevesebb étkezés vagy kisebb adagok is elegek volnának, a nassolás, filmnézés közben a rágcsa, az “úgy ennék valamit” meg világosan pótcselekvés, ezt ugye nem kell magyarázni.
A has nem csak a puffadástól és a zsírtól, hanem a gyomor és a belek térfogatától is olyan nagy, ha nagy.
Ezek a maiak nem azok a gyümölcsök: a mai gyümölcsök sokkal nagyobbak, a cukortartalmuk magasabb, a vitamintartalmuk alacsonyabb, ezek élvezeti termékek.
De már az ősgyümölcs is desszert volt.
Az édes ízre és a fruktózra rá vagyunk szoktatva. A fruktóz pedig az egyik legszemetebb szénhidrát: nem kerül a sejtekhez közvetlen energiaforrásként, a glükózzal ellentétben, nem is lesz belőle glükóz. A máj tárolja, és ha az megtelik, akkor zsír lesz belőle.
Természetesen aki két almát tízóraizik, és végre nem egy nagy túrós táskát 3 az 1-ben löttyel, az jobban jár kalóriaszempontból, de akkor sem szerencsés a kizárólag szénhidrátból álló étkezés. A nap korai szakaszában sem.
Nekem úgy alakult, a jó érzéseimet követve, hogy reggel sosem eszem gyümölcsöt. Reggel vagy semmit nem eszem (erről is írok majd: a reggeli kötelező jellege mítosz, illetve a farkaséhség elkerülése meg a vércukorszint egyenletesen tartása sem egészen úgy van), vagy zsírt (ezt mint makrót értem, nem disznózsírt), vagy fehérjét és zsírt. Ha eszem gyümölcsöt, akkor este eszem, például málnát vagy zöldalmát, de sosem magában. Szénhidrátot sosem eszem magában, mert nem jó, ha a gyorsan felszívódó szénhidrát megdobja a vércukrot.
Egyél-e gyümölcsöt?
Attól függ, mi a célod.
Ha fogyni akarsz, ehetsz gyümölcsöt mérsékelt mennyiségben, de akkor a zsírt kell megfognod.
A zsír és a fehérje nem tart függőségben, a csak cukor igen, és a zsír cukorral (csoki! jégkrém! kérmes kekszek!) igen.
Azok, akik szénhidráton éltek korábban, mindig hirtelen lefogynak és jó közérzetre tesznek szert, ha visszavesznek a szénhidrátból, és megnövelik a fehérje és a zsír arányát. És akkor nem nagyon fér bele a gyümölcs. Ha már jól vannak a sejtek, néhány hónappal később, némi gyümölcs belefér, és akkor is, ha megterhelőeket, intenzíveket edzel. De normál életvitel mellett a (sok) fruktóz ront az állapotodon.
Különös fajta öngyilkosság zacskóban vásárolni a fruktózt, és azzal édesíteni.
Sokan racionalizálják a desszertvágyukat, és félre is vannak vezetve. Ha tényleg a vitamin és a rost miatt aggódsz, egyél savanyú káposztát, citrusféléket, avokádót és zöldségeket. Ha az édes íz hiányzik, akkor viszont cukorfüggő vagy.
A következő rész a testösszetételről és a változásod lehetséges céljáról szól, ami nem a bomba alak és az őrületes kockahas, sem a szomszédasszony irigysége, mert az nekünk kevés lesz. 
Miről olvasnátok szívesen?
Tagged: életmód, étel, diéta, egészség, miért?, sorozat, tévhit
