Shimano váltókból például létezik tízféle szint, különböző minőségben és ennek megfelelő áron. Ez a bejegyzés azon jelenségek, dolgok, élelmek, emberi magatartások, műfajok gyűjteménye, amelyekből nem létezik a felső három szint, tehát képtelenség valami jót kihozni belőlük: az egész koncepció úgy szar, ahogy van. Most majd megint mindenki nekilát, köztük frissolvasó frissnyugdíjasok, hogy megmagyarázzák, miért vagyok én az emberiség szemete, micsoda morális veszedelem a blogom, és miért van rendben a sujtásos bajusz, általában a szövegek olvasásához gyengék bosszúja kezdődik majd, én pedig pompásan fogok szórakozni, valamint modortibinek érezhetem magam néhány percre.
Szelfi. Sajnos, sehogy, sehol: nincs olyan produktum, beleértve az ironikusakat is, amely igazolná a létét. Profilképnek facebookra: forró olajban főzés, alacsony hőfokon.
Világnézet pólón. Ügyek se, anarchizmus se, popikonok se, de nagy bajusz? Nálam a határ a futóverseny-emlékpóló, az is csak mementónak jó, vagy fogyóeszköz, mert ugye a sportruházat könnyen büdösödik.
Wass Albert, bármilyen módon költőként, jeles betűvetűként említése, mottó, szavalat, hivatkozási alap. Olvassatok tíz évig minőséget, majd megértitek.
Sátrazás, cipővel bemászás, benti szagok, étel tárolása, szex a sátorban. A legalja. Nagyon sajnálom. Elmúlt.
Turul, mint olyan. Aki nem érti, miért gáz ez mint jelkép, az fejezze be a dekontextualizálást és a műveltség nélküli múltba révedést, mert az veszélyes. Olvasson utána, mit csinált a Turul Szövetség, különösen a negyvenes években.
Legénybúcsú, általában bármilyen mások által szervezett meglepetésbuli. Mindig nyögvenyelős, mindig idő- és pénzbaszás.
Puncstorta. Talán valahol valaki egyszer megpróbálta igazi rumból, valódi fűszerekkel, nyilván haloványabb színe lett, de ez nem menti a menthetetlent. A cukrászati adalékanyagok Eldorádója. Szégyellt bűnöm, mert szeretem, főleg ha nagyon-nagyon rózsaszín. Miközben egy fos.
Szalagavatói beszéd. Azt hiszem, ide nem kell írnom semmit. Sokat írtam másoknak, nekem magamnak tanárként soha nem kellett efféle előadásáig süllyednem, hála a jó istennek. Általában a szalagavató és parodisztikus szülőlerablás (az megvan, amikor nincs elég lány, és ezért tizenegy darab tizenegyedikes szépreményű táncpartner teljes stafírungját is a végzősök szülei állják?).
Tetovált szemöldök, smink, és általában: tetoválás. Ne már, hogy ennyire maradandó károsodást okoztok magatoknak, ekkora öntudattal, és ennyire drágán oldjátok meg a kétes kimenetelű, mérgező anyagokból dolgozó, mesterkélt kinéztetet. Tudom, mit kapok ezért. Vállalom, és dalolva ugrok a barikádra, a sortűzbe.
Palotás. Tegnap fenyegettem be vele a fiamat, aki még csak kilencedikes: ez lesz a szalagavatón. Kínosan műanyag álhagyományteremtés, édeskés pátosz, a magyar 19. századi polgárság harmadosztályú bosszúja a bécsi keringőért (amely nemkülönben fejfogósan giccses műfaj, de abból legalább tejszínhabízű). Ráadásul a mi nagy nemzeti jelképünket is egy angol mérnök tervezte, sírok. Hallgassatok tíz évig igazi zenét.
Reklámtoll. Soha, sehol, senkinek. Persze van az a férfi, és akkor én, aki amúgy csak töltőtollal, legalább számlát írok vele. De szigszalagot ragasztok a Pest Megyei Rendőrkapitányság feliratára.
*
A top 10 egy kedvelt műfajom. További top 10-ek:
A legjobb pedig a blog korai szakaszából: top 10 konyha
Tagged: életmód, értékrend, irodalom, sorozat, top 10, zene
